Pedig minden nap van valami, amit le lehetne írni :) De valahogy mindig másra kell az idő :( Most éppen adóbevallást írok, és pénzt keresek...közben pedig nem megy :( De igyekszem mostmár jönni, hiszen nagyon, nagyon sokat tudnék írni magunkról :D

 Sokminden aggaszt a gyermekeimmel kapcsoaltban, de látom bennük a lehetőségeket :)

Az a tapasztalatom, hogy ami nekünk fontos alapelv, az nekik szentírás.

Az én fiam szólt már be idős néninek, aki épp eldobta a szemetét,

"NÉzd anya a buta néni nem talál kukát!!!"

Katus hasonló esetben lehajolt, felvette, és visszaadta a srácnak az üdítősdobozt, "Ezt el tetszett ejteni" felkiáltással :)

Ugyanez apának: Node apa, nem tudod hogy a tejesdobozt nem a szemetesbe dobjuk???

Bence az autókról: Anya én nem szeretem az autókat, mert büdősek, veszélyesek, tönkreteszik a tüdőmet, és miattuk kell várni a zöldre a zebránál" :)

Kata: Anya, ez a sok buta ember miért megy át a piroson? Nem tudja hogy csak a zöldön lehet átmenni???

Csak a rendet tudnám nekik megtanítani :)  És tökéletes lenne az életem :)

 

 Kívánok minden szépet és jót, és remélem minél több valóra válik :)

Anya, apa és a gyerekek :)

 Nos ezt nem bánom oly nagyon. Elég régóta először, ez az az év, amiben nincs olyan esemény, amiért azt mondanám, hogy ez egy jó év volt.....ez az év sokkal inkább a túlélésről, kínlódásról szólt. Idén A nagyfiam elkezdte az iskolát, ami neki ugyanúgy megterhelő, mint nekem :) Mindketten bagoly tipusúak vagyunk, nekem iszonyatos szenvedés felkelni reggel hatkor, neki nemkülönben. De annak ellenére, hogy anno épp emiatt volt egy rakatnyi igazolatlan elő órám :) büszkén mondhatom, a fiam egyszer sem késett el idén :) Persze ebben nagy szerepe van a férjemnek, és a hugomnak, mert ha mégis elaludtam, ők voltak, akiknek a segítségével menthető volt a reggel :)

Ez azért pozitív eredmény :)

Az még inkább, hogy Bencének több mint száz piros pontja, számos csillagja, és ötöse van, ellenben megúsztunk fél évet fekete pont, és egyéb csúnyaságok nélkül :) A félévi felmérője 47-ből 46 pontos lett, én pedig nagyon, nagyon büszke vagyok rá :)

Katus, az Katus :) Nem sokat változott ebben az évben, talán kissé kevésbé link mint tavaly. Kiscsoportosból középsős lett, továbbra is imádja az ovit, szépen rajzol, egyre jobban megértik egymást mind Bencével, mind Lizivel. Nagyon remélem hogy sikerrel orvosoltam a középsőség miatti féltékenységét sok törődéssel, odafigyeléssel, szeretettel.

Lizi ebben az évben lett kisgyerek. Év elején hiába volt már majdnem két éves, ő még baba volt, hihetetlen módon igényelte az ölelést, kényeztetést, törődést. Mostmár, mikor folyékonyan énekli a cifra palotát, a kiskarácsonyt, és a többit, amikor a babáját dajkálja reggeltől estig, most hogy megkérdezi tőlem, hogy anya, hát nem érted? Nos mostmár nem baba, hanem egy tündéri kisgyerek, aki hihetetlen bátorsággal fedezi fel maga körül a világot :) Csodálatos ezt végignézni, mégis szomorúsággal tölt el a tudat, hogy már nincs kisbabám :( És talán már nem is lesz :(

Nem volt rossz év, mégpedig azért nem, mert szeretjük egymást, mindenki jól van, senkivel se történt semmi baj, de azért örülnék ha az elkövetkező években lehetne élni is, nem csak túlélni....ha nem itt, akkor máshol, de muszáj hogy jobb legyen :(

 

 Nagyon sokáig csak szemeztem a csokoládéhabbal, vágyakozva a nehéz vajas krémek után valami könnyed, isteni csodára..Féltem tőle, úgy éreztem ez nekem soha nem fog sikerülni....

De karácsonyra szerettem volna valami különlegessel kirukkolni, olyasmivel, ami még nem volt. Sikerült :)

A piskótához:

8 tojás,

8 evőkanál cukor,

6 evőkanál liszt

2 evőkanál kakaópor

Szokásos módon piskótát készítettem, 25 perc alatt megsütöttem. Természetesen így is összeesett, de ez van, már nem akadok fenn rajta, mindent megpróbáltam már...

A tortát 3 részre vágtam, az alját visszatettem a formába, majd a tetejét csíkokra vágva kibéleltem a forma oldalát (szerencsére elég volt, bár miután láttam, hogy a krém nem folyik ki, következőre ezt is elhagyom majd).

Ezután elkészítettem a habot.

A habhoz: 

35 dkg minőségi étcsokoládé,

5 tojás,

4 dl tejszín

kicsi cukor.

Ezt az összetételt sok recept alapján raktam össze, azóta változtatnék rajta kicsit, sőt másnap változtattam is.

A csokoládéról: Nekem nincs túl sok pénzem minőségi csokoládéra, de az auchan-ban találtam 1 kg-os kiszerelésű belga étcsokoládét, aminek 55 %-os a kakótartalma. Nagy zacskóban árulják és eleve egyforma lencse alakú darabokból áll, ami óriási segítség (nem kell tördelni, és egyforma darabok egyszerre olvadnak). Belcolade a neve, és nem tudom állandóan kapható-e vagy csak így karácsony előtt. 2500 ft, ami táblára lebontva egyáltalán nem drága.

A krémet úgy csináltam, hogy szétszedtem a tojást két külön tálba, a sárgájához tettem két evőkanál cukrot (no utólag nem tennék bele) robotgéppel fehéredésig vertem, közben a csokoládét gőz fölött megolvasztottam. 

A csokoládénál figyelni kell több dologra is. A lábosba kevés vizet kell tenni, és egy olyan tálat keresni hozzá, ami teljesen lefedi, hogy ne jusson ki a gőz. A tál alja ne érjen a vízbe. Nos mivel a csokit kevergetni kell, amíg olvad, de ne mtudok egyszerre 3 dolgot csinálni, ezért úgy csináltam, hogy rögtön a víz fölé tettem a tálat, és úgy gyujtottam alá, így amíg a víz felmelegedett, addig a csoki csak kicsit olvadt, és fel tudtam verni a sárgáját. 

Ezután a csokoládét kicsit hűlni hagytam, csipet sóval felvertem a tojásfehérjét, jó keményre (én a gyerekek feje fölé szoktam tartani, ha nem lesznek habosak, akkor jó a hab :)) 

A csokoládét belekevertem a tojássárgájába, nos ezzel nem tudom mit kellett volna tennem, a csoki nem volt túl meleg (ujjammal próbálva nem is éreztem melegnek egyáltalán) a tojássárgája szobahőmérsékletű volt, mégis, a csoki azonnal összeállt...erre még ki kell találni valamit. Nos lehetőséghez mérten símára kevertem, majd óvatos mozdulatokkal hozzákevertem előbb egy kevés fehérjét, majd mikor már lazább volt, akkor a többit is. Ezután villámgyorsan felvertem a hideg tejszínt, és ezt is hozzákevertem a krémhez, közben folyton aggódtam, mikor esik össze :) Emiatt kicsit márványos is maradt, bár ez külön tetszett mindenkinek...

A krémet azonnal beleöntöttem leendő helyére, rátettem a torta tetejét, és betettem a hűtőbe. Tálaláskor porcukorral megszórtam vékonyan a tetejét (nem volt időm csokival bevonni, az volt a terv eredetileg)

Kb 3 órával a karácsonyi vacsora előtt készült, mire eljutottunk a tortáig gyönyörűen megszilárdult a krém. Mármint nem esett össze, nem folyt, akár formázható is lett volna, szépen lehetett vágni is. Mégis istenien könnyű, krémes, csokoládés volt, mindenki megnyalta utána az ujját :)

Annyit még:

Minden recept mást írt, ki a sárgáját, ki a tejszínt, van aki egyenesen a fehérjét hagyja ki. nekünk mind kell bele, így jó. Cukrot azonban másnap már kihagytam, nem kellett. Javaslom  mindenki kisérletezze ki :)

 Nagyon gyors, nagyon finom :)

A lazacfilét 6-7 cm széles csíkokra vágjuk, sózzuk, borsozzuk (mi frissen őrölt borsot tettünk rá), friss bazsalikommal meghintve állni hagyjuk. Az egész pisztrángot beirdaljuk, szemét kivesszük, sózzuk, borsozzuk, állni hagyjuk. 

A krumplit sós vízben megfőzzük, figyeljünk rá, hogy ne legyen túl puha mert szétesik. Friss rozmaringot vajon megfuttatunk, a főtt burgonyát ebben megforgatjuk. 

A borsót kevés sós vízben megpároljuk, csöpp tejszínnel elkeverjük, majd botmixerrel pürésítjük. (aki nem szereti benne a héját, annak javaslom a passzírozást).

Serpenyőben minimális olajat hevítünk, a lazacot gyorsan megsütjük. Kb 2-2 perc kell neki mindkét oldalon, így még nem szárad ki, a közepe kissé rózsaszín marad. 

A pisztrángnak kicsit több idő kell, kb 4-5 perc mindkét oldalán. 

A halat citrommal, koktélparadicsommal, zöldfűszerrel tálaljuk. 

Nálunk a pisztráng nem fogyott el aznap, de másnap hidegen talán még finomabb volt. 

 Bár idén már nem, remélem jövőre tudjátok hasznosítani :)

A bajai hallé alapja a ponty, és némi apróhal, a víz, a hagyma, a jó pirospaprika, só, és csipőspaprika. No és egy bajai, aki elkészíti :)

Idén nem apukám főzte a halat (ő a bajai) hanem a férjem, így nem is lett igazi bajai a hallé :)

Szóval a megtisztított pontyszeleteket, a fejet, és a farkat jól besózzuk, hagymával összekeverjük és pár órára állni hagyjuk. Vízzel felöntjük, forraljuk. A tetejére szórjuk a pirospaprikát, hozzáadjuk a csípős paprikát (cseresznyepaprika az igazi, de aki gyerekbarát módon készíti, ne tegye bele :)) Akinek van apróhala, azt is tegye hozzá, nekünk idén nem volt. főztük kb fél órát, kóstolás, és egy kis utófűszerezés után kész is volt a hallé. Nos ez így nem túl gyerekbarát, enyimek meg imádják a halat, így a következőt tettük. Kiszedtük az összes halat, a fejet, farkát kidobtuk, a szeleteket tálba tettük, annyi levet öntöttünk rá hogy ellepje, és a hűtőbe tettük kocsonyának. A többi lébe pedig megfőztünk 1 kg pangasius filét kis darabokra vágva. Gyufatésztával tálaltuk. 

Féltem, hogy a tengeri hal megváltoztatja az ízét, de szerencsére pont fordítva történt, a halnak lett pontyíze :) Így nagyon szerencsésen sikerült, a gyerekek úgy ették, mint kacsa a nokedlit. A bajai apukám pedig nagyon örült másnap a halkocsonyának :)

A hallevet mi 2 db, összesen 3,5 kg pontyból főztük, felhasználtunk hozzá kb 6-7 fej hagymát, sok-sok sót, paprikát.

 

 

 Én még sütök, ajándékot csomagolok, hajat festek, a gyerekek olyan izgatottak hogy még mindig nem alszanak :) Férjem drága dolgozik még, de végre holnaptól pihenhet. 

Szép nap lesz, nagyon várom :)

 

 A világ legegyszerűbb receptje, és garantáltan mindig sikerül :)

Valamikor régen olvastam EMargit oldalán

Ugyanannyi túró (juhtúró), liszt, margarin (ha lehet inkább vaj), igény szerint só

Kevés reszelt sajt a tetejére.

A három összetevőt jól összegyúrom, hogy teljesen egynemű legyen. Ha síma túróból készül, akkor teszek bele sót is, juhtúróhoz nem szoktam. Ha összegyúrtam, hűtőben pihentetem, kb fél órát (ezalatt begyújtom a sütőt, lereszelem a sajtot, letakarítom a pultot a nyújtáshoz. 

A tésztát kb fél centi vastag nyújtom (ha vastagabb eldől a rudacska, a pogácsa nem)

a tetejét lekenem tojássárgájával, megszórom a sajttal, és ha rudakat szeretnék akkor pizzavágóval elvágom, ha pogácsát, akkor szaggatóval kiszaggatom. Sütőpapírra teszem és megy a sütőbe. én gázsütő 5-ös fokozatán szoktam, kb 5-6 perc alatt megsül.

Egyszerű, gyors, és a siker garantált!

 

aZanya 2010.12.21. 17:07

Karácsonyi menü

 Csupa hal :) 

Bajai halászlé gyerekbarát módon,

Lazac steak zöldborópürével, capribogyós mártással

Pisztráng roston, petrezselmes burgonyával.

Desszert: Csokimousse piskótával, mézeskalács, mákoskalács, túróspogácsa

25.-én,

 A Tatabánya nevú vontatóhajó 2010.09.03-án elhagyta Budapestet, majd Magyarországot és tengerre szállt. Pár napja partra sodródott Kylios-nál.

Sok szép emlék....annyira szeretném megmenteni, hazahozni....

Nincs valakinek 10-20 milliója??? :)

 Mostmár nagyjából körvonalazódik, ki mit kap karácsonykor :) Bár olyan nincs is, hogy ki mit, hiszen nálunk a gyerekek közösen kapnak ajándékot, bár egy-egy dolgot szoktunk külön-külön is adni.

Kapnak Lego duplo-t, ez mondjuk minden évben játszik :) Nem vagyok műanyag-fan, sőt környezettudatosnak mondom magam, de annak ellenére hogy a Duplo műanyag, én javaslom mindenkinek. És ennek nagyon sok oka van.

A duplo minden korosztálynak jó. Sokan szeretik a Legot, de a Duplot könnyebb kezelni, így nálunk ez a jellemző. Én még felnőttként is sokat duploztat a testvéreimmel, és bezony az egyetemista haverokkal is jókat építkeztünk anno. A majdnem 8 éves fiam is imádja, és a 2,5 éves is tud már vele játszani. Mi szülők is szívesen leülünk velük játszani, bár az tény, hogy tetemes mennyiség kell hozzá, hogy kreatívak lehessünk.

A duplo értéktartó, sőt, néha nő az értéke az idő múlásával. 

A duplot ha gyerekünk kinőtte, el lehet adni, és máris környezettudatosak vagyunk.

A duplot használtan is lehet venni, sőt javaslom, mert újonnan nagyon drága. És máris tettünk valamit a környezetünkért.

A duplo nem megy tönkre. Hiszitek, vagy sem, én még nem láttam törött darabot. Pedig 5 éves korom óta van otthon Duplo, gyerekkoromban 5 gyerek nyúzta a készleteket, és amit én kaptam 5 évesen, azzal a 8 éves kishugom még ma is játszik. 

A duplo készleteket az ebay-en vettem, mert ott a legolcsóbb. Meglesz a Hercegnő kastély, építkezés, és sok-sok építőkocka :)

Mindenkinek szívből ajánlom :)

Megkapják a gyerekek a Playstation-t is, igaz csak a 2-t, a PS3 bőven túlnyúl a pénztárcánkon. Ezt is az ebay-en vettük, sok-sok játékkal nem sok pénzért. 

Mint anno írtam, én nagyon elleneztem, mert nem szeretem ha a gyerekek játszanak a számítógépen sem. De abban igaza van a férjemnek, hogy jobb ha PS2-őn játszanak, mintha az interneten vadásznák a játékokat. Így még jobban tudjuk felügyelni hogy mikor, és mit játszanak. Azzal egyáltalán nem értek egyet, hogy egyáltalán ne játszanak ilyesmit, mert a tiltás visszaüthet később, no meg el kell fogadni, hogy ők már ebben a digitális korban nőnek fel. Nem baj, csak meg kell találni a középutat. Ez nálunk úgy működik, hogy hétköznap nincs játék, csak abban az esetben, ha nincs lecke, időben érünk haza, és már gyakorolt Bence, de akkor is max egy óra.

Hétvégén ha nincs programunk akkor odaengedem őket a géphez 1-2 órára, de ezt az időt is megosztják egymás között. Ilyen jut is-marad is alapon igyekszem egyensúlyozni.

 

A ps2-t azért engedtem végül, mert ezzel tudnak együtt játszani. Ez nekem nagyon, nagyon fontos. Remélem nem követtem el ezzel hibát....Aztán meglátjuk, lehet hogy gyorsan túladunk rajta majd :)

Ezen kívül Bence megkapja a gördeszkáját, amiért keményen dologozott a suliban :), Katus és Lizi kapnak közösen egy babát, valamint kapnak anyutól három társasjátékot, szintén az együttjátszás égisze alatt :) Az egyik a twister, a másig a Jenga, a harmadik mondjuk nem való a kicsiknek, de mivel Bence érdeklődik iránta, ezért kellett, ez a sakk. 

Remélem annak ellenére hogy idén is sikeresen mellőztük a Barbie-My-Little pony-interaktív állatkák-transformers-és hülyénél hülyébb robotok vonalat, a gyerekek örülni fognak az ajándékoknak.

Aztán majd beszámolok :)

aZanya 2010.12.15. 09:21

Joyssy cipő

 Régóta MBT cipőt használó család vagyunk, elkötelezett hívei a gördülő cipőknek. Édesanyám pár éve még 10 métert sem tudott megtenni fájdalom nélkül, ma már bármit meg tud tenni (na jó, maratont azért nem fut), a nagy bevásárlástól kezdve a munkáig. 

Sokat gondolkodtam, hogy hogyan tudnám biztosítani gyerekeimnek a jó, egészséges cipőket. Első problémám, hogy nincs pénzünk új cipőre. Évek óta használt cipőben járnak, bár ezeket a cipőket roppant körütekintően vásárolom. Természetesen nem lehet a cipő kitaposott, csámpás, nem lehet a sarka megtörve, elkopva, stb. A másik fontos dolog, hogy csak és kizárólag Clark's cipőket hordanak. Ez a márka, amiben sosem csalódtam, és roppant egészségesnek tartok. Nagyon hajlékony talpa, puha bőr belső és külső része, harántemelés nélküli talpa, és alacsony kérge van. Hitem szerint az a jó gyerekcipő, amely hagyja hogy a talp boltozata, a boka tartása magától alakuljon ki. Nem jó ha a talp alá van támasztva, a boka körül van szorítva, mert így az izmok nincsenek rákényszerítve a munkára, és gyengék lesznek, ami a későbbiekben kóros következményekkel járhat. 

Nos, eddig még nem tértem a tárgyra, ami pedig a Joyssy cipő. Ezt a cipőt az MBT feltalálójának fia fejlesztette ki, és sajnos nagyon drága, új ára 20-25 e. Ft körül van. Sikerült azonban elérhető áron hozzájutnom a Teszveszen, és nagyon meggyőzott a cipő. Nem az győzött meg, hogy nagyon jól össze van rakva, hogy nem szorítja össze a gyerek lábát, hogy az egész talpa puha és kényelmes, hogy jól szellőzik, hogy supináló sarka van hanem az, hogy a lányom nem veszi le :) Egyszerúen nem. Kint hó van, ő csizma helyett inkább ezt kéri, ha hazaér, lemossa a talpát és hordja tovább. Sőt az oviban is lemosatta az óvónénikkel, hogy bent is ez lehessen rajta. És ez azt hiszem mindent elmond. Kíváncsi vagyok meddig fogja bírni a cipő ilyen intenzív használat mellett. De egyelőre vadászok a másik kettőnek is, mert engem meggyőzött :)

www.joyssy.hu

 

aZanya 2010.11.27. 00:57

ESIK A HÓ!

 Éljen, éljen, éljen!!! Bár meg is maradna reggelig, hogy a gyerekek is láthassák :)

Amikor kinéztem az ablakon, a rossz hangulatomat mintha elvágták volna, azonnal feldobta a lelkem.....és a karácsony hangulata is kerülget :)

 

 

 Bár nem vagyok az a fajta, aki karácsonykor igyekszik minél drágább és minél nagyobb ajándékkal elhalmozni a családját, aztán egész évben nyögni a törlesztést, de a gyerekek ilyenkor mindig nagy ajándékot kapnak, és általában nem egyet, nem kettőt. Persze ezt mindig behatárolja az aktuális anyagi helyzetünk, de igyekszem ilyenkor maximálisan kielégíteni a vágyaikat, természetesen az ésszerűség határain belül :)

Megmondom azt is hogy miért :) Nincs jobb dolog, mint látni az örömöt az arcukon :) Mivel év közben ők nem kapnak úton-útfélen ajándékokat, így nagyon, nagyon örülnek karácsonykor. Év közben pedig egyetlen alkalom van, amikor játékot kapnak, és az a születésnapjuk. Ezen kívül játékot nem, se névnapra, se gyereknapra. Nem is bírnánk anyagilag, és szerintem ha megvennénk nekik "soron kívül" mindent amit szeretnének, akkor nem tudnának igazán örülni egy idő után. Természetesen vannak kivételek, mondjuk ha kórházban vannak, akkor kapnak valamit, amit szeretnének, ami megkönnyíti átvészelni a nehéz napokat. Bence, ha összegyűjt az iskolában 5 db ötöst, akkor kérhet valamit bizonyos összeghatáron belül. Gyereknapon kirándulunk, vagy vidámparkozunk, vagy elmegyünk egy olyan helyre ahová szeretnének, akkor ez az ajándék. De nagyon elkanyarodtam a témától :)

A bővebb család azonban nem kap tőlünk ajándékot, mert nem győznénk anyagilag sajnos. Ők kinagyított fényképeket kapnak tőlünk, amik nem akármilyen képek, hanem direkt erre az alkalomra készülnek. Két kisgyerek van még az enyémeken kívül, a kishugom, aki 8 éves, és a hugom lánya, aki 4. Ők kapnak még ajándékot. 

A férjemet szeretem még meglepni, de elég nehéz. 3 éve a fényképezőgép bombasztikus meglepetés volt, de azóta nincs igazán amire vágyna, és pénzem sincs úgy...ötletem meg pláne :(

 

 

 Úgy várom a karácsonyt, mint egyik gyerekem sem :) Egyszerűen imádom :) 

Nagyon szerettem akkor is, amikor még én voltam gyerek, anyuék valahogy mindig nagyon szépp tették az ünnepet, bár nem volt az igazi....ezért igyekszem én különlegessé tenni a gyerekek számára. Mert nálunk a karácsony nem csak a karácsonyfáról és a minél több ajándékról szól, hanem a közösen eltöltött időről. Mindig hiányolom, hogy a rohanó hétköznapokon nincs időnk egymásra. Bár én itthon vagyok, napközben tanulok, intézem az üzleti dolgaimat, vár a házimunka, és délután, mire összeszedem a gyerekeket, és hazaérünk már jóformán csak a vacsorára, fürdésre marad idő. Emiatt nálunk az advent a családról szól, arról hogy igyekszünk minden időnket egymásra fordítani. Ilyenkor leállok az eladással, venni sem veszek semmit a neten, sőt a számítógép sem megy egész nap. Ilyenkor készítjük el a gyerekekkel közösen az adventi naptárt, ami idén, ha minden jól megy kartonvároskának fog kinézni. Az első vasárnap előtt általában szombaton elmegyünk gyűjtögetni, mindenféle terméseket, magokat, ami a koszorú díszítéséhez kell, amit pedig nem tudunk magunk megcsinálni, azt megvesszük hozzá, és otthon megcsináljuk a gyerekekkel. Ilyenkor készül el az ajtódíszünk is, és ekkor kezdjük el hallgatni és tanulni a karácsonyi dalokat.

 

Apával forralt bort főzünk, általában sütünk is valami finomat, és a gyerekeken eluralkodik a várakozás :) Bár már most is egyre gyakrabban emlegetik a karácsonyt, mégis az első gyertya meggyújtása valahogy kézzelfoghatóvá teszi az egészet. Alig várom :)

 

aZanya 2010.11.05. 16:18

A termés :)

 Panelproliságunk ellenére igyekszünk megismertetni a kölkeceket a termeléssel, azzal hogy hogyan lesz az ennivaló....csirkét tartrani persze kicsit nehézkes lenne :) A közös halpucolás viszont szerves része a karácsonyi előkészületnek...azonban idén ültettünk :)

Méghozzá paradicsomot.

Már az ültetés is zgalmas családi program volt, majd a gyerekek izgatottan lesték hogy mikor bújik elő az első hajtás :) Utána minden nap megdöbbentek, hogy jajj anya, nézd megint milyen nagyot nőtt a paradicsom :) És ez így ment nap-napon át, majd Katu vette észre az első icipici virágot, és büszkén mutogatta mindenkinek, hogy azt ő ültette. 

Jó későn, agusztus végén, szeptember elején jelent meg az első paradicsomkezdemény. Ezt Bence szúrta ki, és örömmel újságolta. Elég lassan növekedtek, a szptemberi hidegek miatt immár a konyhaablakban, de beértek :) október közepén szedtük le a saját termesztésű "bio" paradicsomot. Katu szedte le, mindjárt meg is kostólta: Anya, ez a paradicsom finomabb mint az igazi! :) Igazi neki az amit veszünk :) Az a pár db icipici paradicsom pillanatok alatt elfogyott. Ekkor még volt 2 zöld paradicsom a töveken, de gondoltam, azok már nem fognak beérni...

Tévedtem. Bár folyamatosan száradtak el a paradicsom levelei (alulról felfelé) azért még utolsó lehelletével bepirosította a kicsi paradicsomokat :) Már ekkor meg voltam döbbenve a növény kitartásán, és szívósságán, de ma még jobban meglepődtem. Leszedtük az elszáradt leveleket, és ma észrevettem, hogy új hajtásokat hoz :) Van élet a halál után :)

 Nagyon, nagyon bánt, hogy nem tudom miből lesz idén karácsony, egész pontosan hogy miből fizetem ki az ajándékokat....de a gyerekek nem kapnak semmit máskor, lassan a szülinapjuk is csak említés szintjén valósul meg :( A karácsonyt nem engedhetem ugyanerre a sorsra jutni :( De mostmár fél éve munkanélküli vagyok, az adósságaink csak nőnek, a férjemnek ki tudja meddig van még munkája....

Szóval tyar a helyzet.... de ugyebár a remény hal meg utoljára :)
Így nálunk már most elkezdődik a rákészülődés, szépen, lassan :) Rengeteg tervem van, erről majd írok egy külön posztot, hátha más is ötletet merítene belőle, bár eddig senki nem olvasta a blogomat, rajtam kívül :)

A politika. Nagyon, nagyon elegem van a jelenlegi, és az előző kormányból, és tényleg igaza lehet azoknak, akik azt mondják sokan el fognak menni....én is egyre jobban gondolkodom rajta, mert egyszerűen nem állapot, hogy 3 gyereket nevelünk, panelban élünk, nincs autónk, és így is folyamatosan nélkülözünk....az szerintem már fokozhatatlan, hogy nemhogy nyaralni, de az állatkertbe, csodák palotájába, stb sincs pénzünk elvinni a gyerekeket :(
De továbbmegyek, nem tudom megfizetni az egészséges ételeket. A gyógyszereikre nem futja....
És akkor azt olvasom, hogy jövőre megint a gazdagok járnak jól??? És nap mint nap tapasztalom, hogy rajtunk mindenki bevasalja amit csak lehet, a pár ft-os késedelmi kamatig, de bezzeg Tamás cége havonta több millió adót és járulékot csalhat el.....minden következmény nélkül, immár évek óta.... miért? Miért mindenki a kisembereket sarcolja, a nagyhalakra miért nem mennek rá???? Kedves Orbűn Viktor, legyen kedves ezek ellen a cégek ellen fellépni.....ne annyiban merüljön ki a családtámogatás, hogy ad jó sok adókedvezményt a gyerekek után, amit természetesen nem tudunk kihazsnálni, hanem legyenek bölcsődék, kötelezzék a munkáltatókat hogy gyerekeseket is vegyen fel, támogassák az otthonról végezhető munkákat, legyen lehetőségünk tanulni..... mert most nincs semmi....munkát sem kapok, a hátam mögött gyerekkel.....A tanfolyamokat nem tudom kifizetni, így vállalkozni sem tudok....és ott tartok hogy az önkormányzattól kell segítséget kérnem hogy legyen karácsony, vagy hogy ne kapcsolják ki a villanyt....csoda hogy el szeretnénk innen menni????

aZanya 2010.10.15. 21:41

Természetesen....

 ...ezt a blogot is elhanyagoltam, mint egy idő után mindent :( Sajnos ilyen vagyok, nagy hévvel szeretek bele dolgokba, vágyom csinálni, aztán ráunok...elmarad..
Pedig oly sokszor eszembe jut, jajj ezt is beírhatnám a blogba, meg jajj el ne felejtsem ezt is megírni. Aztán persze elmarad... gondolkodom, hogy ha lenne a telefonomon net, lehet sűrűbben plublikálnék, mert persze általában nem itthon, gép előtt ülve jutnak eszembe azok a gondolatok, amelyeket megosztani vágyok...

A jelen helyzet szerint mindenki egészséges, ez az iskola/ovi/bölcsi kezdete óta még nem sikerült. Csak én krákogok, és trombitálok ezerrel :(

Van egy naaaaagy gondom...a karácsony. Bár még messzinek tűnik, már most aggaszt a kinek mit, és a miből problémája. Egy fizetésből (és még az se sok) 3 gyerek mellett jó nagy családban ez elég nagy probléma.... ráadásul a gyerekek megszokták, hogy roskadásig tele van a fa alja, ez azonban most nem fog menni, főleg mert nyáron nagyobb gondjaim voltak a karácsonynál (eddig június környékén elkezdtem beszerezni az ajándékokat). Lehet ici-pici fát veszünk idén :))))))

A következő nagy dilemma a MIT? A gyerekeknek van Duplo, favonat, kisautó, kiskonyha, kisház, belevalók, babák, babakocsik....és nemigen játszanak velük....Meg is beszéltük apával, hogy így is sok játékuk van (pedig nincs is :)) De tényleg nem játszanak játékokkal. A másik probléma, hogy nem tudják rendbentartani a dolgaikat. Kaptak tavaly társasjátékot, mostmár a táblája sincs meg :( Kaptak kirakót, elvesztek a darabjait. Kaptak pici bababútorokat, széttörték....

Bence eddig minden évben távirányítós autót kért, és kapott. Természetesen idén is azt kért, de már nem kap :) Szerencsére a tavalyi autók még megvannak, csak a távirányítóba kell szereznem új antennát. 

Kapnak Duplot, ez szerencsére fix pont, nem megy tönkre, elég nagy darabok, így könnyen megkerülnek, és a Nagy is szereti, a Kicsi is tud vele játszani....De iszonyat drága, még használtan is, szóval a fa alját megtölteni vele nem lehet, no meg uncsi is lenne.
 

Vehetnék persze egy rakat olcsó, kínai, műanyag mesehőst, barbit, transformerst meg hasonlók, no de ezek csak a holttestemen keresztül jönnek be a lakásba :) Műanyagot sem tűrök meg itthon, csak a Duplo a kivétel...
Kisautóból csak fém, mert az tartósabb, vagy fa, mert környezetbarát. Szeretem a fajátékokat, més akkor is, ha sajnos nem túl tartósak :( 

Mindenképp olyan játékokat szeretnék venni, vagy akár készíteni, ami tartós, nincs sok pici apró darabból, együtt tudnak vele játszani, és ha lehet még fejleszti is őket :) Tudom, túl sokat kívánok, és még nem is mondtam hogy ne kerüljön sokba :)
A rokonságom ismét fényképeket kap a gyerekekről, vagy falikép, vagy naptár formában, ez nagyon bevállt, és a kicsik még úgyis rengeteget változnak egy év alatt, plusz ebben a digitális világban lassan már csak a Számítógépen vannak fotók... nálunk Liziről még nincs is kint nagyított kép :(

Kicsi hugicám Lovacskás szobadíszt kap, most olvastam az ötletet a babaszobán. Azt hiszem ezt az ötelet fogom továbbgondolni Orsi hugom lányának leendő tündérszobájához is :)

A sajátjaimnak gondolkodom, hogy maradék anyagokból készítek egy bábszínházat, amit az ajtóra lehet rögzíteni, és persze varrok hozzá bábokat. Gondolkodom még azon is, hogy varrok a babáiknak babaruhákat (bár inkább csak a kicsi babázik), illetve jelmezeket is, mert állandóan beöltöznek valaminek :) Egy fátyol pl tuti sikert arat :) 

Bencusomnak szeretnék készíteni az íróasztalára egy szuper ceruzatartót, de ő most legjobban egy matracnak örülne az ágyára :) Én meg egy három emeletes ágynak :)
És neki gondolkodom a sakkon is... apa Playstation-t akar neki venni, no ennek annyira nem örülök, akkor már inkább számítógép :( a számítógépre vannak neki jó kis fejlesztő játékok, a PS szerintem nem megy tovább a lövöldözős-autóverenyzős vonalnál, ami pedig nálunk szigorúan szabályozva van (lövöldözős még apának is tilos :) Autóverseny heti 1-2 óra max)

Tervezgetek még valami adventi kalendáriumot is, sőt egyből hármat :) No meg némi sk dekorációt, mert a tavalyitól nem mentem a falnak....

Jó lenne ha valakivel meg tudnám beszélni az ajándékos gondjaimat, de sajnos pl Bence osztálytársainak a szülei, akikkel beszélgetnem, a gyerekeiknek a szokásos transformers-barbi vonulatot kínálják karácsonyra....brrrr. 

Szeretném megvenni nekik a Kire gondolok társasjátékot, ez ötletes, a középső is tudja játszani, nem áll sok darabból, szóval szuper :) Ugyanígy gondolkodom a gyerek Monopoly-n, de ezzel szemben már aggályaim vannak.....

Ötleteket várok, és most félbehagyom kusza gondolataimat :) Megyek keresgélek a weben :)

aZanya 2010.08.20. 20:10

Fáj a fejem....

 Levittem a kölköket játszani a tóhoz, mert könyörögtek hogy menjünk le, annak ellenére hogy itthon rengeteg dolog vár. Oké, rendben, menjünk....de már induláskor kiborítottak, hát még amíg ott voltunk :( Nagyon megbántam....
Most fáj a fejem....jobban üvöltenek, mint egész nap :( Miért van az, hogyha jól vagyok, jókedvem van, akkor csodálatosan eljátszanak hárman, mint a világ legjobb testvérei, de ahogy egy kis nyugalomra vágyom, fejreáll a világ??? Megőrülök lassan :)

 

 Gyerekként nagyon szerettem agusztus 20.-át, ilyenkor mindig sokféle programon voltunk, sokszor csináltunk kerti partit, és minden évben kimentünk teljes családilag a tüzijátékra. Ott voltak a szüleim, a testvéreim, a nagyszülők, unokatesók, barátok. És persze nehéz volt nem összefutni egy-két jó haverral, ott lenn, Szegeden.

Mikor megismerkedtem a férjemmel, és ideköltözött Szegedre, szerencsére hamar talált munkát, mint szakács, aminek negatív folyománya volt, hogy nagyon gyosan megismerkedtem a vendéglátás negatív oldalával, az ünnepnapok hiányával. Természetesen dolgozott agusztus 20.-án, de ekkor még mindig ott volt a családom, akikkel kimentünk, megnéztük, jól éreztük magunkat. 

A következő évben ugyanez volt a helyzet, kicsit rossz volt, de elfogadtam. 

Csakhogy a mostani pontosan a 7. agusztus 20, amikor a férjem dolgozik, és már nem tudom tolerálni. A gyerekek nagyobbak, hiányolják az apjukat, szívesen megnéznék a tüzijátékot, ahová nem megyek velük egyedül, a családom szétszóródva, én meg itthon, egyedül a gyerekekkel, unatkozom :( Természetesen ilyenkor a neten is, és az utcán is megáll az élet, sehol senki. Lementünk délelőtt a gyerkőkkel biciklizni, alig találkoztunk emberekkel :( 

Ennél már csak az jobb, amikor karácsonykor is neki kell dolgozni....ja és a szilveszterről ne is beszéljünk, eddig csak 2x ünnepeltük együtt a 7 év alatt.....

Tudom, hogy nagy úr a muszáj, de hiányzik a jobbik felem :(
 

aZanya 2010.08.18. 21:31

A szőke:)

 A legnagyobb, és egyben az egyetlen fiú gyermekem, aki Bence névre hallgat :) 
Őróla nehéz írni. Annyira összetett személyiség, annyira változékony, hogy lehet amit ma írok, holnap már nem lesz aktuális :)

Ami biztos, hogy 2003 júniusában született, amikor én még alig 19 éves voltam. Véletlen gyerek volt, s bár egyedül kellett vállalnom, soha, egy percre se bántam meg. Ő az én kis kutyaszeműm, a jobbkezem, a mindenem :) A legjobb fiú, báty, és testvér :) 

Bár szokta osztani, irányítani, nevelni a tesókat, tudom, hogy imádja őket, és ha segítségre van szükségük, akkor mindig ott van, mindig segít. (na jó, majdnem mindig)

Idén megy iskolába, kicsit nehéz nekem emiatt, neki pedig pláne. Nagyon, nagyon furi érzés hogy az én kicsi fiam máris iskolába megy, hogy így elrohant az idő... erről az egészről, az iskolakezdésről fogok írni egy külön posztban, mert hosszú lesz :)

Amit még elmondhatok róla, hogy elég zárkózott természet, a szűk családon kívül mindenkivel tartózkodó (tehát már a nagyszülőkkel is), sok idő kell hogy megnyíljon. Imád rajzolni, ebben tudja magát igazán kifejezni. Hetente be is telik egy-egy füzet :) Nagyon szépeket rajzol, öröm látni.
Nagyon érdeklődő természet, érdekli a csillagászat, a természetvédelem, és mindenféle tudomány. Tévét nézni nemigen szokott, de ha igen, akkor a NAtGeo, a Spektrum, Discovery, Discovery science mehet csak, nagyon ritkán a kicsik nyomására minimax :)

Most hirtelen ennyi, küldök róla egy képet :)

aZanya 2010.07.20. 15:50

A vörös

Kata, a középső, egy bosszantóan aranyos, eleven, rossz és mégis jó kislány. Egy igazi kicsi boszorka :) Vörös haja, világító kék szeme, mindig vidám mosolya, szeplős arca, nyíltsága, és közlékenysége révén azonnal a szívébe lopja magát bárkinek. Legyen az iskolaigazgató, vagy a takarítónő, öreg, vagy fiatal, férfi vagy nő. Néha kicsit aggódom is, túl könnyen barátkozik, mindenkivel beszélgetésbe elegyedik, ami egyfelől szuper, másfelöl viszont nagy gond, főleg ebben a vízfejben, ahol sajna minden megtörténhet.
Katu 2006-ban, egy tisztább, kisebb, barátságosabb városban látta meg a napvilágot egy havas márciusi napon. emlékszem, mikor a karomba kaptam, és jobban megnézhetteük, döbbenten néztünk egymásra az apjával, hogy te jó ég, ez a gyerek vörös!!! Biztos? Tényleg? Igen, vörös :) Gyönyörű mély burgundivörös, szögegyenes haja van, sóvárgom is érte rendesen :)

Emlékszem, nagyon kicsi baba volt, nagyon sokáig hordta a 62, majd a 68-as méretet. Még 1 évesen is 68-asban nyomult :) 71 cm volt. Babakorában nem lehetett rá panaszom, nagyon hamar átaludta az éjszakát, napközben is sokat aludt, evett, keveset sírt, sokat nevetett :) Nagyon alkalmazkodó volt, vihettem ide-oda, utazhattunk, bármit csinálhattunk, nem viselte meg. A fél éves szülinapján költöztünk fel Budapestre, ezt az akadályt is zökkenőmentesen vette :) Bárcsak nekem is ilyen egyszerű lenne :)

1,5 évesen bölcsibe ment, ott sem volt gond, imádta a bölcsit, és a bölcsi viszontszerette őt. Minden gondozónőnek, minden óvónőnek ő a kedvenc, amin nem is csodálkozom. Sok-sok szeretet lakik benne, és ezt nem sajnálja senkitől :)

A jány akkor romlott el, mikor megérkezett Liz :) A tündérkirálylányból dacos, kezelhetetlen, hisztis boszorka lett, amihez külön jól jött az újszülöttem, és a tomboló hormonok :) De túléltük, és ez a lényeg :) 

Katus azonban megváltozott. Még mindig az a szerető és szeretnivaló kislány, aki volt, de már nem mondanám királylánynak :) Ő nem az a tipikus lány, aki 5 évesen kifesti magát anya cuccaival, aki a cipőiben flangál, és 10 percenként átöltözik. Rá nem valók habos-babos, tünci-bünci nyáriruhák, viszont illik hozzá a fekete, a halálfejes, és mindenféle dögös szerkó. Mert ő nem egy kislány, ő egy csaj :) egy életrevaló, akaratos, önálló, vidám, bohókás kiscsaj. És én imádom :)
 

aZanya 2010.07.20. 13:58

A göndör :)

Most van egy kis időm, épp alszik Lizi, így írok róla egy kicsit bővebben. 2008 áprilisában, nehéz döntések, és kb 40 perces vajúdás után hajnali negyed négykor megszületett. Pici volt, csak 3 kg, de gyönyörű :) Természetesen besárgult, nem kicsit, ugyanúgy mint a két nagyom is. Ez nálunk cslaádi hagyomány, így a kórházból egy rózsaszínbe öltöztetett narancssárga babát hozhattam haza :) Naggyon jól nézett ki :)

Liz jó baba volt, mint a két nagy is, nemigen nőtt, nemigen hízott, de evett, aludt, fejlődött, nem sírt sokat. 3 hónapos korától hordoztam, mert egyszerűbb magamra kötött gyerekkel bkv-zni, főleg ha van még kettő, akinek fogni kell a kezét :) Nagyon szeretett rajtam utazni, és utazott is sokat, először elöl, majd hátul, mei tai-ban és kendőben egyaránt. az 1 éves szülinapját sajnos a Lászlóban ünnepeltük, Rota vírus okozta kiszáradással. Így az amúgy sem kövér lánykám 8,700 g-ról 7,200-ra fogyott le. egy évesen tehét 7200 g volt és 70 cm. Nem volt nagy baba :)

Fenekét mosható pelenkába csomagoltam, mert igyekszem környezet-, és pénztárca-tudatos lenni. Ennek, vagy nem ennek köszönhető, de a 2. szülinapja előtt 1 hónappal már szobatiszta volt nappal, nem sokkal később már éjjel is. Tényleg eszményi baba volt, egészen mostanáig, amíg be nem köszöntött a dackorszak :) Valószínüleg ennek a viselkedésformának a megjelenését elősegítette a bölcsikezdés is (ja mert akkor még azt hittem, van munkám...), de most elég nehéz vele. A leggyakoribb szavai jelenleg a Nem, a NEM AKAROM, a leggyakoribb tettei a hiszti és a toporzékolás.... Tudom, elmúlik, eddig is elmúlt, de nehéz :) Az én legkisebb királylányom, a legbújósabb, legérzékenyebb, legkényeztetőbb kisbabám most hisztis kisördög. Már persze amikor hisztis, mert egyébként még mindig az a baba, aki spontán odaszalad hozzánk, és percekig símogat, ölelget, puszilgat minket :) 

Ő az a Csiperke, aki sosem sír ha felébred, akár magától teszi, akár valaki felébreszti. Mindegy hogy 5 percet aludt, vagy 10 órát, mindig mosolyogva ébred, ölelget, és puszilgat mindenkit, és közben 20x is elmondja hogy jóreggelt :)
 

 
 

 

 

Itt vagyok, elszántan, hogy márpedig én most blogot fogok írni :) Kíváncsi leszek, lesz-e akit érdekelnek családom csip-csup dolgai, de majd kiderül. Nem garantálom hogy rendszeres író leszek, legalábbis eddig még nemigen jött össze :)

Rövid leírás rólunk: Férjem szakács, én eladó volnék (ha lenne munkám persze). 3 gyerekünk van, a szőke Bence 7 éves, fiú, készül az iskolára (na jó, nem, ő nem készül, csak mi :))), a vörös Kata 4 éves, lány létére igen eleven fiú módjára viselkedik, de evvan, ő a mi kis vörös ördögünk. A legkisebb csajszi, a göndör, Lizi, aki kettő volt áprilisban, bölcsis.

Azt hiszem, most elég ennyi, megyek megpróbálom beállítgatni a blogot, hogy normálisan nézzen ki :)
 

Üdv

Zanya

süti beállítások módosítása