Levittem a kölköket játszani a tóhoz, mert könyörögtek hogy menjünk le, annak ellenére hogy itthon rengeteg dolog vár. Oké, rendben, menjünk....de már induláskor kiborítottak, hát még amíg ott voltunk :( Nagyon megbántam....
Most fáj a fejem....jobban üvöltenek, mint egész nap :( Miért van az, hogyha jól vagyok, jókedvem van, akkor csodálatosan eljátszanak hárman, mint a világ legjobb testvérei, de ahogy egy kis nyugalomra vágyom, fejreáll a világ??? Megőrülök lassan :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.